Ülök az irodában, némán, csendben, s közben nézem a falon a képet, melyet Te festettél nekünk emlékül. Annak a három hónapnak az emlékére, amikor velünk laktál a Kút ucán, a Szent Miklós Roma Szakkoliban még 2016 tavaszán. Megtisztelő volt, hogy egy felújítás miatt átmeneti lakhatás kellett számodra dialízis központhoz közel,mert akkor is beteg voltál, s Te minket választottál. Örültünk neked, felejthetetlen napokat, estéket töltöttünk együtt, legfőképpen a hallgatók, hiszen velük laktál, velünk éltél. Beszélgettünk roma kultúráról, festészetről, a nagybetűs életről, de jöttél velünk főzőversenyre, láthattunk munka közben.
Az életünk része voltál, s mielőtt visszaköltöztél Pestre, Balázs Ádám olvasta fel tiszteletbeli szakkollégiumi tagsági okleveled. Az volt a tervünk, hogy most mikor öt éves lesz a szakkoli, majd visszajössz hozzánk ünnepelni, hiszen Te is szakkolis vagy.
De már csak föntről integetsz majd nekünk, űrt hagyva magad után, mi pedig nézzük a közös fényképeket, festményedet a falon, s imádkozunk érted.
Te pedig találkozhatsz a Mestereddel ott fenn!
Nyugodj békében Szenty!
A szakkollégium mély együttérzését fejezi ki családjának, gyermekeinek, tanítványainak.