Skip to content

Lezárult a szakkollégiumi Élő Könyvtár program elindítását célzó projekt a debreceni Szent Miklós Roma Szakkollégiumban

Egy Élő Könyvtár elindítását célzó projekt valósult meg a debreceni Szent Miklós Roma Szakkollégiumban.

A projekt megvalósításában a Szakkollégiumot a Belügyminisztérium és a Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztos támogatta 2 500 000 Ft vissza nem térítendő támogatással, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság mint Kezelő közreműködésével. A ROMA-PROGRAM-23-0327 azonosítószámú projekt a „Modellprogramok támogatása” (Roma-Program-23) támogatási konstrukció keretében, 2024. február 1 és 2024. szeptember 30 között valósult meg.

Az Élő Könyvtár éppúgy működik, mint egy rendes könyvtár – az olvasók kikölcsönöznek egy “könyvet” egy rövid időre a könyvtári katalógusból. Miután elolvasták, visszahozzák, és ha kedvük van, kikölcsönöznek egy másikat. Csupán egy különbség van: az Élő Könyvtárban a “könyvek” élő személyek, olyan emberek, akikkel egyébként ritkán szoktunk szóba állni, vagy ha mégis, akkor sem elegyedünk igazi, mély beszélgetésbe velük. Mert idegenek számunkra, netán sztereotípiák mentén gondolkodunk róluk. E társadalmi távolság leküzdése a célja minden Élő Könyvtár programnak.

Tizenegy szakkollégistánk – roma és nem roma fiatalok vegyesen – vállalta, hogy egy-egy 20 perces beszélgetésre “kikölcsönözhetővé” és “olvashatóvá” váljanak az érdeklődők számára. Ezek az „élő könyvek” egy négyszemközti, meghitt beszélgetésben, sűrített történetek formájában mesélnek életük sorsfordító pillanatairól, küzdelmeikről, az őket ért hátrányos megkülönböztetésekről. Megrendítő, egyben felemelő történetek ezek, melyek megformálását sok-sok felkészülés előzte meg a Szakkollégium közössége részéről. Az ”élő könyvek” által kínált személyes történetek közös jellemzője az, hogy erősen reflektált, tudatosan vállalt és sorssá formált eseményekről szólnak. A „könyvajánlóval” és „könyvcímmel” is rendelkező alaptörténeteik a romákat, hátrányos helyzetűeket érő előítélet feloldását célozzák, illetve valamilyen társadalmi hátrány leküzdését mesélik el. A „könyveket” három „könyvtáros” támogatja, akik felkészítik őket és megszervezik az Élő Könyvtár-eseményeket.

De hogy is zajlott az Élő Könyvtár program elindítása? Ahhoz, hogy a szakkollégistákat felkészítsük a részvételre, fontosnak tartottuk, hogy először maguk is „olvasók” legyenek, élesben megtapasztalják, hogyan is működik egy Élő Könyvtár. Ezzel a céllal szerveztünk nekik egy „pilot” Élő Könyvtár eseményt február 24-én, mikor a Szakkollégiummal egy épületben található Myra kávézóban tíz „élő könyv” várta a Szakkollégium hallgatóit. A szakkollégisták választását, hogy melyik „könyvet” kölcsönözzék ki, könyvtárosok és egy katalógus segítette, mely az „élő könyvek” történetére utaló könyvcímeket és rövid fülszövegeket tartalmazott. Volt zsidó, szír menekült, kerekesszékes, látássérült, gyógyult alkoholista, ukrán menekült, vegán, ex-hajléktalan, autista és természetesen roma „könyvünk”. Ők mind önkéntesen vállalták, hogy nyíltan válaszolnak a hallgatók bármelyik kérdésére, őszintén beszélnek azokról a megpróbáltatásokról, amelyek őket érték, vagy éppen azokról a furcsálló tekintetekről, amelyeket a környezetüktől kapnak. Hálás köszönet minden „élő könyvnek”, nagyszerű, példaértékű emberek mindannyian! Az olvasók közül ki-ki megrendülten, együtt érezve vagy éppen gondolkodóba esve hallgatták a könyvek történeteit.

A pilot-eseményt egy levezető beszélgetés és egy Élő Könyvtár workshop követett, melynek keretében a szakkollégisták átfogó ismereteket szereztek az Élő Könyvtár céljáról, működéséről, a „könyvek” és „könyvtárosok” szerepéről, a program lebonyolításának főbb mozzanatairól, a felmerülő főbb kihívásokról. A workshop lebonyolításába bevont szakértő, Nótár Ilona roma származású író, tanár (maga is tapasztalt „élő könyv”) tapasztalatai megosztásával nyújtott hiteles és releváns ismereteket a programról. A workshop keetében egy milánói civil szervezet (az ABCitta társadalmi szövetkezet) modellje alapján indultunk el: a romákat sújtó előítéletekre fókuszálva elkezdtük megkeresni azokat az alaptörténeteket, melyek majd a leendő „könyvek” történetmesélésének bázisát alkották.

A „könyvek” felkészítése és az Élő Könyvtár előkészítése a workshopot követően tovább folytatódott: a félév során háromheti rendszerességgel egy belső műhelymunka ment tovább, melyben egy-egy részfeladatra fókuszálva zajlott a felkészülés (szabályok, arculat, logó megalkotása, próbaolvasások stb.)

Egy storytelling workshop a leendő „könyvek” történeteinek a kidolgozásában nyújtott támogatást. Milyen egy jó történet? Hogyan lesz egy jó történetből magával ragadó történet? Miként lehet információn túl inspirációt is nyújtani a beszédpartnereinknek, hogy ne csak értsék a történetünk üzenetét, hanem magukénak is érezzék? Ezekre és sok más történetmesélési és retorikai kérdésre kaptunk választ azon a storytelling workshopon, amelyet Györffy Kinga tanácsadó-tréner, a hazai storytelling úttörője tartott a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégiumban március 2-án. A szakkollégisták hitelesen előadott, személyes történetei mély nyomot hagytak minden résztvevőben.

A Élő Könyvtár főpróbáját 2024. június 13-án tartottuk, az első éles eseményt a Szakkollégium tanévzáró ünnepségéhez kapcsolódóan június 26-án. A jó hangulatban telt, izgalmas, egyedi eseményen a Hajdúdorogi Főegyházmegye vezetői és munkatársai, különböző partnerintézmények, köztük a Debreceni Egyetem és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság képviselői, illetve a Szakkollégium mentorai kaptak lehetőséget az „élő könyvek” kikölcsönzésére.  Szeptember 28-án az Élő Könyvtár programmal részt vettünk a Katolikus Társadalmi Napokon Budapesten.

A fenti eseményekkel párhuzamosan, azokat támogatva a 2024. február-szeptember közötti időszakban az alábbi tevékenységeket valósítottuk meg a projekt keretében:

  1. Roma értelmiségieket, példaértékű roma személyeket hívtunk meg a Szakkollégiumba egy-egy kerekasztal-beszélgetésre. A meghívást nagy örömünkre Molnár Ferenc Caramel énekes-dalszerző, Antal István társadalomkutató, az MCC Roma Talent programjának vezetője, valamint a párizsi olimpiáról frissen hazatérve Kovács Richárd ökölvívó, olimpikon egyaránt elfogadta. Mindhármukkal nívós és emlékezetes beszélgetéseket sikerült megvalósítani, melyekről külön-külön beszámoltunk a Szakkollégium közösségi oldalán. Élettörténetük sokrétű tanulságai egyszerre gazdagították a szakkollégistákat hosszú távon és adtak ráhangolódási alapot az Élő Könyvtár programba saját történeteikkel való bekapcsolódáshoz is.
  2. Márciusban Farkas Franciska színésznő, drámapedagógus egy izgalmas, „Identitásjáték” elnevezésű drámapedagógiai foglalkozást tartott a szakkollégistáknak, amely a roma identitás megélésének különböző kritikus kérdéseit tematizálta. A gyorsan pörgő, dramatizált szituációs játékokban és a köztes beszélgetésekben az előítéletek negatív ereje, az asszimiláció ára, a kollektív vs. egyéni felelősség kérdései bukkantak fel. Időgéppel utaztunk a múltba és vissza a jövőbe, sosem hallott roma hősökkel ismerkedhettünk meg, sőt, egy roma szuperhőst is alkottunk közösen. Köszönjük Franciskának a szuper együttlétet!
  3. Mező-Halász Krisztina irodalomterapeuta (egyben a Szakkollégium vezetője) ötalkalmas irodalomterápiás foglalkozást tartott a szakkollégistáknak, mely többek között különböző roma szépírók önéletrajzi műveit dolgozta fel, segítve a történetmesélés, érzelmi azonosulás és identitás kérdéseinek elmélyítését.
  4. A projektet 2024 szeptemberében a szakkollégisták mentális állóképességének komplex fejlesztése zárta Fedor György pszichológus, tréner közreműködésével, mely egyrészt megerősítette az „élő könyveket” ebben a szerepükben, másrészt hosszú távon muníciót kínált a szakkollégistáknak a különféle nehézségekkel és változásokkal való megküzdésben, a rezilienciájuk növelésében.  A mentális állóképesség fejlesztése a mentális állóképesség egyéni felmérését és tudatosítását és csoportos fejlesztését egyaránt tartalmazta. A szakkollégisták mentális állóképesség teszteket töltöttek ki, az eredményekről egyéni visszajelzést kaptak, illetve bekapcsolódtak egy kétnapos közös műhelymunkába is.

Összegezve elmondható, hogy a projektnek köszönhetően, az identitástörténetek megformálásán és megosztásán, a bensőséges és hiteles, face-to face párbeszédeken keresztül a roma szakkollégiumi hallgatók megerősödtek az etnikai identitásuk pozitív megélésében, valamint a szakkollégisták mentális állóképessége is növekedett. Továbbmenve, sikeresen útjára indítottuk az Élő Könyvtár programunkat, melyet hosszú távon szeretnénk működtetni, hogy az interkulturális párbeszédet, az emberi méltóságot és az esélyegyenlőséget hirdessük. A jövőben minél több rendezvénybe, kulturális, esélyegyenlőségi, egyházi eseményekbe, egyetemi kurzusokba szeretnénk bekapcsolódni, törekedve arra, hogy reflektivitásra, empátiára ösztönözve pozitív hatást érjünk el mind az „olvasókban”, mind a szakkollégisták köréből önkéntes alapon verbuválódott „élő könyvekben”.