Ösztöndíjnyújtás
A Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium minden olyan egyetemi hallgatónak rendszeres ösztöndíjat biztosít, aki sikeres felvételt nyert a Szakkollégiumba. Ennek összege a szakkollégista egyetemi és szakkollégiumi teljesítményétől függően változhat, jelenleg maximum 60.000 Ft havonta (külön megpályázható ösztöndíj-kiegészítéssel legfeljebb 70.000 Ft/hónap).
A szakkollégiumi ösztöndíj teljesítményalapú, azaz nem pusztán szociális, rászorultsági alapon jár. Az ösztöndíj megítélésénél és differenciálásánál figyelembe vesszük a korábbi tanulmányi eredményeket, illetve azt is, hogy a szakkollégista mennyi és milyen minőségű, Szakkollégiumhoz köthető tevékenységet végez (pl. részvétel különböző szakkollégiumi képzéseken, közösségi, hitéleti programokon, közösségi szolgálat teljesítése különböző szociális, oktatási intézményekben, félévzáró szakkollégiumi dolgozat minősége stb., ezekről bővebben alább lehet olvasni). Fontos tudni, hogy az ösztöndíjhoz kapcsolódó szakkollégiumi feladatok jellegét és mennyiségét rugalmasan hozzá lehet igazítani a hallgató egyéni igényeihez és elfoglaltságaihoz. Ehhez kapcsolódóan négy ösztöndíjsáv is létezik, más-más kötelező és választható elemekkel. Továbbá a Szakkollégium az ösztöndíjszámításkor többletpontok nyújtásával azt is elismeri, ha a Szakkollégista átlagon felüli tanulmányi vagy szakkollégiumi teljesítményt nyújt.
A szakkollégisták a rendszeres szakkollégiumi tanulmányi ösztöndíjon kívül esetileg ösztöndíj-kiegészítésben, kutatási ösztöndíjban, illetve rendkívüli szakkollégiumi ösztöndíjban is részesülhetnek. Az ösztöndíj-kiegészítés pályázat útján nyerhető el az aktív tagsági jogviszonnyal rendelkező szakkollégisták számára. A nyertes pályázók különböző szakkollégiumi tisztségeket töltenek be (ilyen tisztségek pl. a szakkollégiumi hallgatói önkormányzati képviselő, a közösségi animátor, a tanulókör-vezető vagy a honorácior) és különböző plusz feladatokat látnak el, melyek előmozdítják a hallgatói öntevékenységet és közösségi szerepvállalást és önkormányzatiság a Szakkollégiumban, tanulóközösség működtetése, egyéni tudományos-kutatási tevékenység.
(További részletek a Szakkollégium Ösztöndíjszabályzatában olvashatók).
Kulturális és közismereti modul – szakkollégiumi képzések
A keresztény roma szakkollégiumok, így a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium egyik sajátossága az, hogy tanulmányi rendszere moduláris felépítésű és három modult tartalmaz: kulturális, közismereti és spirituális modul.
A közismereti és kulturális modulba tartozó szakkollégiumi képzések egy félévben öt alkalommal (6 óra/alkalom, összesen félévente 30 óra), jellemzően havonta egyszer, péntekenként vagy szombatonként, az ún. tanulmányi hétvégék keretében kerülnek sorra.
A kulturális modul a magyarországi és európai romák társadalmi és kulturális jellemzőivel kapcsolatos alapismeretek elsajátítását és a roma hallgatók kettős (roma és magyar) identitásának fejlesztését célozza.
Az ún. közismereti modul egyrészt egy-egy közismereti téma vagy témakör (politikai, gazdasági, jogi stb.) feldolgozásával a hallgatók általános műveltségének, látókörének szélesítését célozza, másrészt a diplomaszerzéshez, sikeres munkavállaláshoz és az értelmiségi léthez szükséges kompetenciákat fejleszti (a kommunikációs képességektől a tanulásmódszertani ismereteken át az álláskeresési technikák fejlesztéséig).
A szakkollégisták a tanulmányi félév végén egy ún. félévzáró szakkollégiumi feladatot teljesítenek, mely a félévben meghirdetett szakkollégiumi képzések témakörére épül. Ez lehet egyéni vagy csoportos, írásbeli vagy szóbeli feladat (pl. elemző esszé, esettanulmány, konferencia-előadás, esetverseny, projektmunka csoportos prezentációja stb.)
Spirituális modul – hitéleti alkalmak
A hitéleti alkalmak közé tartoznak a hetente kétszer a Szakkollégiumban szervezett imaalkalmak és katekézisek, valamint egyéb hitéleti események a tanév során (lelkigyakorlatok, liturgikus események stb.).
A spirituális modul hitéleti alkalmai azt a célt szolgálják, hogy a szakkollégisták alapvető jártasságot szerezzenek a teológiai, egyházi kérdésekben, hitük elmélyüljön és alkalmasakká váljanak arra, hogy hivatásukat kibontakoztatva hitüket hitelesen képviseljék a világban és az Egyházban. A hallgatókkal való beszélgetések során az egyéni és közösségi lét alapvető kérdéseire is keressük a választ, alakítva és formálva azt az erkölcsiséget, melyet a Görögkatolikus Egyház is képvisel.
Idegen nyelvi oktatás
Az idegen nyelvi oktatás célja, hogy minél több szakkollégista nyelvvizsgával rendelkezzen, továbbá készségszinten kommunikáljon legalább egy idegen nyelven írásban és szóban egyaránt. A Szakkollégium épületében szervezett, „helybe hozott” nyelvoktatás abból a felismerésből is fakad, hogy az idegen nyelvi tudás nagyban javítja a szakkollégisták nemzetközi szakmai-tudományos életbe való bekapcsolódásának az esélyeit, nem beszélve azokról a munkaerőpiaci lehetőségekről, melyet az aktív nyelvtudás kínál. A szakkollégiumi nyelvoktatás minden szakkollégista számára nyitott, aki szeretné fejleszteni idegen nyelvi kompetenciáit, nyelvvizsga meglététől függetlenül.
A nyelvtanárok bevonásával szervezett oktatásra heti 2-3 órás gyakorisággal kerül sor a szorgalmi időszakban, főként angol nyelven, de igény esetén más európai nyelven is. A hallgatók idegen nyelvi tudásszintjük alapján különböző csoportokba kerülnek, melyek létszáma 2-4 fő között alakul. A Szakkollégium épületében szervezett oktatás csoportonként 30-30 nyelvórában zajlik minden félévben.
Mentori konzultációk
A szakkollégistát egyetemi tanulmányai során egy mentor támogatja, akit a Szakkollégium keres meg és kér fel erre a feladatra. A mentor olyan szakember, aki a hallgató tanulmányi szakterületén tevékenykedik és lehetőleg a szakkollégista felsőfokú tanulmányaiért felelős egyetemen, karon, intézetben, tanszéken oktat.
A mentor támogatja a szakkollégista személyes fejlődését, tanulmányokkal kapcsolatos céljainak megvalósulását. Segítséget nyújt az egyetemi intézményrendszerben való eligazodásban, az eredményes tanulási szokások elsajátításában. Magabiztos szakterületi jártassághoz, egyéni kutatási területének megtalálásához segíti hozzá a hallgatót. Együttműködik a szakkollégistával az egyéni fejlesztési terv (ld. alább) elkészítésében és kiértékelésében, a felsőoktatásból való lemorzsolódás kockázata esetén pedig közreműködik a hallgató beavatkozási tervének összeállításában.
A mentori konzultációkra mind a szorgalmi, mind a vizsgaidőszakban havi rendszerességgel, havonta legalább két órányi időtartamban kerül sor.
Egyéni Fejlesztési Terv
Az Egyéni Fejlesztési Terv (a továbbiakban: EFT) egy kérdőíves formátumú dokumentum. Egy olyan egyéni cél- és tevékenységlista, mely tanulmányi és karriertervezéssel összefüggő célokat tartalmaz rövid, közép és hosszú távra, de magában foglalja az egyén erősségeit és fejlesztendő kompetenciáit is. Az Egyéni Fejlesztési terv egyfajta folyamattervként végigkíséri a hallgató egyetemi és szakkollégiumi tanulmányait, miközben hozzászoktatja a tudatos tervezéshez és a rendszeres önértékeléshez.
A hallgató a szakkollégiumi tagsága kezdetén elkészíti az EFT-t, majd minden félév elején aktualizálja azt, az adott félévre szóló, rövidtávú célok megfogalmazásával, amelyek konkrétak, mérhetők, elérhetőek, relevánsak és határidőhöz kötöttek (ún. SMART-célok). A hallgató a célok teljesülésére pedig minden félév végén reflektál. A célkitűzésben és a megvalósulás kiértékelésében a hallgatót az egyetemi mentora segíti.
Tantárgyi korrepetálás
Annak a szakkollégistának, aki azt kérelmezi, a Szakkollégium a nehezebb egyetemi tantárgyak sikeres teljesítése érdekében tantárgyi korrepetálást biztosít külső szakértő (rendszerint egyetemi oktató) bevonásával. Az egyéni foglalkozás keretében zajló korrepetálás min. 5, max. 20 órában zajlik. Ezzel az eszközzel a Szakkollégium képes hatékonyan, egyénre szabottan és a szükségletekre gyorsan reagálva a hallgatók egyetemi előrehaladását támogatni és az esetleges felsőoktatásból való lemorzsolódást megelőzni.
Közösségi szolgálat
A közösségi szolgálat szervezett szakkollégiumi keretek között végzett hallgatói tevékenység, amely során a hallgató segítő szerepbe kerül, valamilyen rászoruló közösség érdekében végez térítésmentes munkát, ezzel párhuzamosan megerősödik a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettsége, szociális érzékenysége és együttműködési készsége. A szakkollégisták különböző egyházi, oktatási, szociális, gyermekvédelmi intézményekben végzik a közösségi szolgálatot, egyénileg vagy csoportosan.
A szakkollégisták a közösségi szolgálat keretében debreceni és vidéki középiskolákat is látogathatnak (ld. középiskolai toborzás), ahol hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású középiskolai tanulók megszólításával a szakkollégiumi program mellett a felsőfokú továbbtanulást népszerűsítik és pályaorientációval kapcsolatos előadásokat, csoportos feladatokat is szerveznek.
Közösségi szolgálat keretében van lehetőség középiskolások mentorálására is. A középiskolai mentorprogram keretében a szakkollégisták olyan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású középiskolai tanulókat mentorálnak, akik valamilyen érettségit adó középiskola 11. vagy 12. évfolyamára járnak. Nekik havi rendszerességgel, havonta legalább 2 órányi időtartamban mentori támogatást nyújtanak, melynek célja a sikeres tanulmányi előmenetel, eredményes érettségi és a felsőoktatásba való bekerülés.
Közösségi programok
A Szakkollégium fontos célja, hogy olyan közösség létrejöttét segítse elő, mely az egyetem évei alatt biztos támaszt, a későbbiekben pedig tartós szövetséget jelenthet tagjai számára. Ennek érdekében a Szakkollégium tanulmányi és hitéleti programjait különböző közösségi programok színesítik, legyenek azok társasjáték-estek, közös bográcsfőzések, közös színház- és mozilátogatások vagy sportesemények.
A Szakkollégiumban maguk a hallgatók, az ún. közösségi animátorok játsszák a főszerepet egy-egy közösségi program előkészítésében és lebonyolításában.
Közösségi, tanulmányi vagy hitéleti utak
A Szakkollégium rendszeres programjai keretében félévente legalább egy alkalommal olyan egy- vagy kétnapos szakmai útra is sor kerül, mely valamelyik tanulmányi programhoz kapcsolódik, vallási úticélja és hitéleti tartalma van, vagy a szakkollégiumi közösség megerősítését szolgálva a hallgatók tartalmas szabadidő-eltöltését célozza.
E szakmai utak közé tartoznak a nyári szünidő végén sorra kerülő országos tanévnyitó ünnepségek (korábban: KRSZH-konferenciák), melyeken valamennyi roma szakkollégium részt vesz.